Az egész egy felhívással indult: kompromisszum nélkül segíteni másoknak. Néztük a kiírást, hogy segíteni kellene, de mi is segítségre szorulunk. Itt a székház körül elég sok teendő gyűlt össze, amit ha lenne elég segítő, meg tudnánk oldani. Tehát megosztottuk a munkát. Kismedve elkezdte az embereket toborozni az akcióra és regisztrálni a projektet, szerszámokat beszerezni. Közben én összeírtam és lebontottam a teendőket: mit is kellene megcsinálni, milyen anyagok kellenek hozzá, hány önkéntes tudná megcsinálni.

A következő, ám igen nemes feladat akkor jött, amikor egy csomagot kaptunk benne a résztvevőknek „Minek nevezzelek?“ ruhadarabbal. J Elkezdtünk gondolkodni mi ez és mire használható? A kiírás nyakkendőt írt. Sál, hajpánt és mi lehet ez? Na mindegy, majd az önkéntesek eldöntik.

Szombat: A toborzóra visszajelzés sajnos nem érkezett. Rendes cserkészek vannak itt Dunaszerdahely környékén, csak valószínűleg ritkán ülnek számítógép elé és sokat vannak a szabadba, így elkerüli őket a gépfüggőség, s talán ezért nem kaptunk válaszokat.

Megnéztük, hogy mit csináljunk meg a hosszú listából. Hát nem sok mindent tudtunk volna, de szerencsénkre csatlakozott hozzánk két fiúcserkész, akik az őrsi összejövetelre jöttek. Lekaszálták az egész udvart. Délután a lány őrs is bekapcsolódott öt cserkésszel a rendrakásba. Gereblyéztek, söpörtek, pincét takarítottak. Egy kis verseny is kialakult: ki bír több kartonpapírt egyszerre elvinni az utánfutóig. A pici lányok alig álltak ki a sok karton alól.

Szombat estére egy kicsit megszépültünk, de még sok munka maradt. Tavaszra tervezünk még egy hasonló akciót. Nyár elejére meg építő tábor ötlete is megfogalmazódott, melyre most időpontot meg önkénteseket keressünk!

Köszönjük a dunaszerdahelyi cserkészeknek a segítséget! Nagyon szép lett az udvar, sokan mondták azóta.

 

A rendezvény honlapja (van rajta magyar nyelvű rész is) a fényképgalériával: http://www.72hodin.sk/galeria/fotogaleria

Tamás