A Táborkereszt után a most már otthonomnak is tekinthető révkomáromi csapatotthonba szálltam meg, hogy másnap indulhassunk Nagybányára.
A lengyeleket nagyon hasonló népnek ismertem meg taezéi találkozókon, de azt nem tudtam, hogy a történelem fura ura nekik is adott határon túli Testvéreket, és így még jobban összekötődik a két nemzet sorsa. :(
Nagyon vártam, hogy megismerhessem a lengyel cserkészeket és hogy tanuljak új dolgokat. Elindultunk hát a legrövidebb úton, de mielőtt a határt elértük volna, egy táblát pillantottunk meg. Máriapocs 3 km múzeum. A zarándokhely nagyon közel van és ha már itt vagyunk, tarthatnánk pihenőt ott is! Egy bal kanyar és kis utazás után megpillantottuk a két éve felújított templomot. A felújításról onnan tudtam, hogy amikor azt elkezdték, a híres könnyező Mária képet gyalogos zarándoklat keretében Hajdúdorogra szállították és az épp akkor ott voltam az országos regös táborban, valamint az Új Ember is hirt adott róla.
Gyönyörü görög-katolikus templom fogadott bennünket, amit nagyon szépen megépített udvar foglalt körbe szabadtéri oltárral. A híres zarándokhelyet olyan légkör vette körül, amely megnyugtatta, elcsendesítette és imádságra késztette a megpihenni érkező turistát, zarándokot. A templom belseje a görög stílus minden elemét tartalmazta, többek között gyönyörű ikonokat és festményeket is.Sajnos a felújítás miatt magát a kiállítást még nem rendezték be új helyére, de ez egy újabb okot ad majd a visszatérésre.
Az Isteni gondviselésnek köszönhetően ennél szebben nem is indulhatott volna a hétvégénk! Aztán a felújítás alatti utakon lassú tempóban megérkeztünk Nagybányára, ahol is a legnagyobb magyar központba, a Teleki házban volt a gyülekező. A vacsora után a szállásra mentünk, ahol nem kellett a ringatás, mert hamar elaludtunk.
Másnap a konferencián nagyon sok érdekes dolgot hallhattam a különböző szövetségek képzéseiről. Megismerhetem a lengyel szövetségek munkáját. Nagyon tetszett a lengyel képzésben, hogy előírja bizonyos szinteken az állami papír megszerzését, továbbá az Apa, Anya, Család szerepek hangsúlyozása. Létezik náluk fogyatékos cserkészet, fogyatékos tábor és van is külön irodalmuk erről. Kár, hogy nincs ez meg magyarul vagy angolul. Aztán a képzett is képezhet, ha magasabb szintű ismeretei vannak, mint a többieknek. Nagyon jónak tűnnek a személyre szabott képzések egy-egy ilyen patrónussal.
A két estét és a napi étkezéseket kulturális programok tarkították: az első este a helybéli cserkészek Magyar estje színesítette, melynek egyik színfoltja Botond népmeséje, melynek eredeti szövegét itt találhatod:
http://macibolt.hu/pag/misimacko.html
A másik este gasztronómiai est volt, mindkét nemzet legfinomabb falatjaival. Még mindig összefut a nyál a számban, ha rá gondolok. :) Az értékelő napon mindenki nagyon jónak értékelte a konferenciát, így jövőre a litvániai lengyel cserkésztestvéreinknél lesz megszervezve a konferencia.
Hazafelé még megnéztünk néhány pravoszláv fatemplomot, köztük a világörökség részeként nyilvántartott legnagyobb fa templomot a maga 75 méter magasságával. Kaptunk is az ajtóban a pópa áldásával szentelt kenyeret. :)
Megálltunk még Koltón is, ahol Petőfi és felesége töltötte a mézesheteit. Este fáradtan értünk vissza Komáromba, de annál több élménnyel. :)
