Az EVS önkéntesnek 4 képzést írnak elő. Számomra immáron ez a harmadik, a félidős. Egyfajta összegzés és iránymutatás is.
Az elején mindenkinek egy kis ruhadarabot kellett készítenie, amire rá kellett írnia, mit vár a képzéstől. Én élményeket és tapasztalatokat vártam, továbbá egy nagy mosolyt.
Amivel az elején szembekerültem, rögtön az volt, hogy a második, a kiutazás utáni képzésen még elég sok segítséget és fordítást kaptam, most azonban nekem is angolul kellett értenem és kommunikálnom. Csak akkor segítettek ki, ha nagyon elvonatkoztatott dolgok jöttek elő.
Az a sok nyelv, amit tanultam eddig, nagyban segített, és nem egyszer azon vettem észre magam, hogy mikor azt kérdezték, hogy értjük-e, én is angolul válaszoltam, hogy értem. :) A nyelvek furcsa kavalkádjában hol angolul, hol németül, hol szlovákul és csak nagyon kis százalékban kommunikáltam magyarul.
Még nem tudom, hogyan és miképpen, mivel a nyelvtanulás és a könyv fölött ülés nem megy számomra, de valamilyen úton-módon emelnem kell a szintet és gyakorolnom kell a nyelveket. (meg hát a jó pap is holtig tanul...)
Amíg itt van Beus, ez február, addig a szlovákot alapozom és a közeli gyerekotthonba meg tudtommal januártól jött egy német önkéntes. Remélem sokat találkozom vele majd és a németem is fejlődik. Az angol egyelőre egy távlati terv marad, de azt hiszem hosszútávon ezt sem nélkülözhetem majd.
Az első feladat, amit angolul kellett prezentálni, egy naptárt, amiben hónapról hónapra le kellett írni három részt: a saját munkát, a szabadidőt és a magánéletet. A negatívumot és a pozitívumot mindenhol. Aztán ki kellett emelni egy fontos napot, amikor tényleg minden a legjobb volt. Én erről a napról az Egy nehéz, de gyönyörű nap, avagy a térkő adomány. November 17. blogbejegyzésemben írtam már.
Aztán előkerültek olyan témák, mint a homoszexualitás, az abortusz, a cigányság és az eutanázia, vagy hogy van e Isten. Sajnos szomorúan kellett látnom, mennél fejlettebb egy ország, annál liberálisabb ezeken a területeken. Aztán beszéltünk a "Yout pass"-ról, hogy mit tartalmaz, mire jó. Előkerült a non-formális tanulás témája is, és beszéltünk a projekt menedzsmentről is.
Nagyon sok újat tanultam, és nagyon érdekes volt hallani a különböző országokból érkezett fiatalok véleményét is. Ami mindenképp elgondolkodtatott, az az, hogy nagyon sokat értek, de bekapcsolódni egy-egy feladatba nehéz volt úgy, hogy csak értem, miről beszélnek, de válaszolni nem tudok, vagy ha angolul felírnak valamit, nem értem, de ha kiejtik, megértem, viszont írásban nem tudok válaszolni....
A képzés jó volt és a táj is, amelyet Isten alkotott, gyönyörű volt. Megszereztem első síelési tapasztalataim (és jól el is fáradtam...). Sajnos egy zöld foltot, némi meghűlést és lázat is a síelés öröme mellett.
És köszönöm Martinának és Mirónak a színvonalas képzést!
