A hétvégéről már értesültünk a netről, de most egy kérés is érkezett. Kacza Szkájpon (skype) hívta a főnököm.
Szia, kéne egy kis segítség. Az önkéntes tudna főzni a konyhán a hétvégén? Valami gyors, egyszerű és tartalmas kéne olcsón. Pl. főtt krumplit lehetne párkival és főtt tojással.
Morcosan nézek Szilárdra. Ez a Kacza komolyan gondolja? Hogy én ilyen, a vk-ba tán még eltűrhető kajával fogom etetni a népet, aki dolgozni jön?! Szilárd visszakérdez: De ha jobb lesz a kaja, akkor is mehetünk?
Mire gondolsz? kérdi. Krumplis tészta, meg estére lehetne spagetti morcadellával. Hangzik a válasz... Krumplis tészta??? Az macerás nem??? (Ismét ráncolom a homlokom, na Kacza jobb, ha elveszed a Tikát, mert ilyen fözés tudással azt hiszem, gondok lesznek.) Még szerencse, hogy a főnök beszél vele, kezdem türelmem vesziteni. Végre egy normális adat: 30 cserkész és a beszerzést is ránk bízza. Huh! Még tábori szakács koromból (mert ilyen is voltam valamikor) régi emlékek jönnek elő.
Szilárddal számolunk, 30 ember, kell kenyér két étkezéshez, akkor ehhez ez, ahhoz meg az... Ha kimennénk még ma este vásárolni, akkor ezzel is időt nyernénk. Holnap meg csak kenyeret kellene venni...
Másnap este érkezünk Palástra, bepakolunk és mire megérkezik az első ember, őt már meleg teával várjuk. Gyűlnek az ismerős arcok és új, számomra még ismeretlen cserkészek is érkeznek. Sütik, pogácsák kerülnek elő, vacsorához sztorizgatások, aztán munkába kezdünk.
600-700 cserkészre készül a tábor. Már vannak különböző csoportok és most megismerkedünk egy új fogalommal. Ez az egy paradicsomnyi idő, ez alatt kell dolgozni. 25 percet jelent, és van ennek egy mozgalma is, mint megtudtuk. Másnap kettőkor fekszünk le és az előzetes egyeztetés szerint hatkor, ill. fél hétkor kelünk. Hétkor tálalunk. :)
8-kor már dolgozik mindenki. Mi meg a konyhán mosogatunk, krumplit főzünk, hagymát dinsztelünk, s közben rendet rakunk a konyhán. Csak pirospaprikából vagy öt kerül elő, az egyik csípős, alig van a zacskóban. Szilárd azt mondja, belerakjuk, úgysem éreznek meg ennyit. Így történt az, hogy enyhén pikáns lett az ebéd. :D A leves tésztával sem spóroltunk, ezért a leves is tartalmas lett. :)
Délután munka újra, engem főnököm a logisztikára sorolt be, de mivel megvan az ápolói végzettségem is, ezért köteleségemnek éreztem lejelentkezni Tamásnál és Katinál, akik erre lelki szemeikkel már át is irták a logisztika L betüjét EÜ-re. :)
A vacsora előtt friss, pattogatott kukoricát tálaltunk, este mégis mindenki nagy étvággyal fogyasztotta a vacsorát. :)
A késő esti értékelés azzal zárult, hogy mindenki készít egy listát a saját csoportjában, hogy pontosan mire van szüksége és hogy mindez mibe kerül. A szponzor nem mindig pénzben támogat, hanem van, mikor megveszi a szükségeseket vagy adja, ami kell...
Vasárnap, akik még maradtak, elmentek táborhely nézőben, mi Kismedvével maradtunk takarítani és pakolni, mivel engem este már Kassán várnak...
Még elmentem a magyar szentmisére és nemsokára indultunk is a távolsági buszra, mely havas tájakon vitt egész Kassáig. :)
