Vasárnap, amikor elindultam, még nem ismertem házigazdáimat. A terv az volt, hogy megnézem egy kicsit Kassát, s így felvettem Pali javaslatára ipolysági cserkésztestvérével, Krisztiánnal és párjával, Líviával a kapcsolatot. Valamint Gergellyel és Robival, a helyi cserkészcsapat két parancsnokával.
Vasárnap este érkeztem Kassára. Krisztiánék kijöttek elém a buszpályaudvarra, segítettek jegyet venni, aztán irány a szállás. Ismerkedés, vacsora.
Házigazdáimmal a megismerkedés sok új ismeretet hozott. Megtudtam egyet és mást a "sági" (ipolysági) csapatról, na meg Lívia munkájáról, ill. a tanszéki laborról, ahol dolgozik. Beszélgettünk a sági csapat, na meg Krisztián túraútvonal terveiről, a tervek megvalósításáról, esetleges pályázati lehetőségekről. Aztán megnéztük a buszokat Epres-tetőre. Másnap Krisztiánnal még beszélgettem lovakról és azokról a lehetőségekről, amik előtte és párja előtt állnak/álltak. Biztatom, hogy támogassa párját. :) Ebédelünk és egy kis városnéző villamosozás után búcsút veszek. Még megbeszéljük, hogy meglátogatnak és megnézik a szállást, ill. hogy szombaton ők is jönnek szánkózni. ... Pénteken meg is érkeznek, körbevezetem őket a síparadicsomban. Gergely meg közben úgy dönt, feljön értünk kocsival. Vacsorával várnak minket és még aznap nekilátunk fakutyát gyártani, ami aztán másnap készül el. Kell hozzá két elvágott régi síléc, egy masszív szék, néhány léc, fúró, csavarok, na meg fizika, hogy minél kisebb legyen a súrlódási veszteség. :D
Fúrunk, csavart süllyesztünk, aztán Gergely tenyerét feltöri a csavarhúzó - nem ehhez a munkához szokott... Próbálunk nem túl hangosan dolgozni, hogy az alattunk lakó fel ne lázadjon. Közben méregetjük a szobabiciklit is - ezen is jól mutatna egy-két síléc. :)
Gergelytől megtudom, hogy a kassai csapatban a lazasága fegyelmező eszköz...
Másnap csapattársával megmutatják a várost: gyönyörű templomokat, a főtért, a Miklós börtönt. Gyönyörű a város! Délután meg szánkózni megyünk a csapattal. 35 fő gyűlik össze és bevetésre kerül a fakutya. Van itt mindenféle szánkó meg bob, még gumicsónak is. Az új kincs nagyon közkedvelt, és félelmünk ellenére nagyon bírja a strapát.
Este Robiékkal megyek. Nagyon jó látni, ahogy neveli a három fiát. Beszélgetünk erről-arról. Másnap már érzem a megfázást. Magyar misére megyünk, tele a templom. Robi fiai ministrálnak. Remélem egyszer az enyémek is így segítenek majd az oltár körül. A mise után még egy nagyon jo helyre visznek Robi szülei, egy közeli cukrászdába. Bőséges a választék. Ezután az ebédig már nem sok az idő, pakolok, mert ebéd után nemsokára indulnunk kell a vonatra.
Hosszú döckölődés után már betegen érkezem meg az üres székházba. Teát főzök, lepakolok és ágyba fekszem.
Kassa gyönyörű és visszavárnak! Sok szép hely vár még, amit szeretnék megnézni. Biztos a cukrászdába is visszamegyek. Ráadásul az állatkert meg Európa legnagyobb alapterületű állatkertje, és azt sem láttam még... :)
