Erdély 2010.10.1-3.
Még előző nap a komáromi csapatotthonba szálltam meg. Hatalmas egy otthon sok helyiséggel. :) A csapat munka is néhány méltatást megérdemel, nagyon jo volt látni, hogy a szépszámú csapat minden korosztályból működtet aktív őrsöket. :)
Az otthont épp frissen festették. Nagyon szép lett, de nem irigylem a cserkészeket, mire a festő után összetakarítanak.. :( Este a régi csapatnaplókat nézegettem kezdetektől napjainkig, jó volt nosztalgiáznom és ötleteket merítenem. Egy kicsit sajnáltam, hogy a tehnika megölte a régi időkben még rajzolt és kellően cizelált naplókat... mára a technika nem is éri utol az újabb bejegyzéseivel azt a színvonalat... :(
Másnap (szept.30.) kora délután indultunk, akkorra már Bodzi is leadta sikeresen a pályázati elszámolást Nyitrán (Kismedvének minimum egy sörébe kerül, hogy elvitte azt...). Így nem is volt kérdés már, hogy jól indul a hosszú hétvége. Az út nyugodt volt, mindenképpen szerettünk volna jól bemenni Erdélybe, mert akkor másnap kevesebbet kell a pénteki nagy forgalomba vezetni és több mindent láthatunk.
Este autóból gyors városnézés Kolozsváron és itt vettük fel Orsit, az idegenvezetőnket akit később tisteletbeli felvidéki magyar cserkészként örökbe fogadtunk. :) Sajnos a Mátyás szobor még mindig lóg a levegőben és csak a patkója látszik a lónak. Készül, mint Budapesten a négyes metró. :)
Az éjszakát Marosvásárhely mellett egy csapatotthonba töltöttük, a plafonon hatalmas liliom felfestve. A régi épület nagyon hideg volt, de egy éjszakát kibírtunk, s örültünk, hogy idáig bejutottunk és sikeresen levezettük akkora utat. Másnap a helyi vezetőnk, Szilárd megmutatta a várost, a magyar emlékeket, a Bolyai házat meg egy hatalmas könyvtárat, ami ma is működik tele nagyon régi könyvekkel. :)
Útnak indultunk a Gyilkos tóhoz. Érdekes volt látni a kiálló halott fák csonkjait. Gyönyörű még a táj is, amin keresztül mentünk. :) Este érkeztünk meg Csíkrákos községbe, a szállásra, vacsora és áfonya ital várt minket. :) Megkerestük a szobáinkat és ahogy érkeztek a résztvevők, úgy kapcsolódtak be az esti beszélgetésbe.
Másnap ki-ki ment a dolgára: cserkész kiállítás megnyitót előkészíteni, mások a Fórum elnökségi ülésre, mi pedig páran a Szent Anna tóhoz indultunk. :) Délidő fele járt az idő, amikor megéheztünk, igy jutottunk el Csaba testvér egyik gyermekotthonába. magyarországi sofőrünk egy cipősdoboz akció keretében ismerkedett meg a hellyel. Nagyon sok sztorit hallottunk az itt dolgozóktól. A jóízű ebéd után pedig megnézhettük, hol is él az a tucat gyermek, akik vendégei lehetünk. :)
Megnéztük a Szent Anna tavat is. Gyönyörű! ...és indultunk vissza a cserkészkiállítás megnyitóra. Útközben egy faluban megállítottak a rendőrök, de végül egy ejnyebejnyével megúsztuk, mivel mérésük szerint 61km/ó mentünk.
Épp hogy odaértünk a megnyitóra. Színvonalasan összeállított kiállítás. Anyagát Felvidékről Csémi Szilárd - Kismedve a magángyűjteményéből, Magyarországról a Gödöllői Városi Múzeum az általa kezelt magyar cserkészgyűjteményből, valamint a Romániai Magyar Cserkészszövetség tagjai adták össze.
Itt került bemutatásra a Magyar Cserkész Almanach is, melyet Salló Emőke és Csémi Szilárd - Kismedve irtak.
Vasárnap az autó csomagtartójában ismét "térpuzlee" a csomagokkal, majd irány reggelizni. Búcsúzást követően még Sándor bá vezetésével indultunk megnézni néhány székely helyet és emléket. Búcsúztunk, aztán irány Debrecen. Egy pihenőre megálltunk Segesvár előtt még a Petőfi múzeumnál. Késő este értünk Debrecenbe.
Ildikó nagyon kedves ismerősei vártak ránk finom paprikáskrumplival. Bizony jól esett az egésznapi utazás után a meleg vacsora! :)
Reggel búcsút vettünk és irány a Hortobágy. Megnéztük a tájat egy pusztai kilátóból és betekintést nyertünk a pásztorok, csikósok, kondások életébe a pásztor múzeumban. :) Ide még egyszer vissza kell jönni! állapítottuk meg és irányt vettünk Újtátrafüredre. :)
Tamás
